A régebbi és újabb generációs kontaktlencsék közti különbség főként a hidratációtól és az oxigénáteresztéstől függ, valamint a kontaktlencse anyagától. Azok a kontaktlencsék amik hidrogélből készülnek a legrégebbi generációs lencsék, mivel a koefficiens oxigénáteresztésük a hidratáció szintjéhez kötött, így minél magasabb a hidratáció szintje annál nagyobb az oxigénáteresztés. Ezeket a kontaktlencséket nehéz behelyezni.
Kevésbé ellenállóak, mivel a koefficiens oxigénéteresztés túl alacsony, hogy egésznap használhatóak legyenek. Az új generációs lencsék szilikon-hidrogélből készülnek, olyan anyagból ami 5-6-szor nagyobb koefficiensű oxigénáteresztést biztosítanak mint a hidrogél lencsék. A szilikon több oxigént enged át mint vizet, az oxigénáteresztés így nem hidratációs szinthez kötött.